Köszönöm a nagyon precíz munkát! Öröm volt nézni az összeszokott csapat munkáját!
Tisztelt érdeklődőink, ügyfeleink!
A magyarországi (koronavírus miatt bevezetett) kijárási korlátozás időszaka alatt cégünk elektronikus kapcsolattartást használ ügyfeleinkkel.
A napelem telepítés lehetőségeinek és korlátainak pontosítását google map és ügyfeleinktől kapott fotók alapján végezzük.
A tervezési és engedélyeztetési folyamatok a korlátozás alatt zavartalanul működnek.
A kivitelezéseket későbbi időszakban, a korlátozások feloldása után intézzük.
Köszönjük megértésüket.
Összegyűltek az Uniós vezetők csütörtökön, hogy a széndioxid kibocsájtás és az éghajlatvédelem témájában tárgyaljanak. A tárgyalás célja egy olyan határdátum kijelölése volt, melyet minden Uniós ország a karbonsemleges működéséhez célként tűz ki.
A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy csak annyi szén-dioxidot szabad kibocsájtani, amennyit ki is tudnak egyenlíteni. Ehhez nagy segítséget nyújt a megújuló energia, az elektromos autózás terjedése, a házak hőszigetelése miatt az alacsony hőigény.
A korábban megcélzott határidő még nem 2050-et jelölte meg, mert az elmaradottabb országok számára túl sokba került volna a váltás, de ezt a 2050-es határidőt már segíti a hagyományos erőművek természetes cseréje és az Unióból érkező energetikai támogatások célzott felhasználása pl. hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre.
Most viszont pont négy kevésbé fejlett Uniós ország akadályozta meg az egyezmény elfogadását. Észtország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország volt akik tiltakoztak. A Magyar álláspont azért is érthetetlen, mert a hét elején még Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pont 2050-et jelölte meg Magyarország számára karbonsemleges határidőként. Erre pár nappal később ugyanezt a határidőt vétózták meg.
A Magyar álláspont oka a hivatalos nyilatkozat alapján a rezsicsökkentés megvédése volt. Magyarul a mesterségesen, államilag alacsonyan tartott gáz és villany ára viszi el számunkra a pénzt. Így nem jut energiatakarékosságra és a megújuló energia támogatására. Tovább támogatjuk tehát a környezetszennyező földgáz használatát a tiszta energiát biztosító egyéb lehetőségekkel szemben.
Végül csak lábjegyzetbe került be, hogy a legtöbb Uniós ország céldátumként kezeli a 2050-es dátumot. Lengyelország kompenzációt is kér az átállásra, az általános felelősségről szóló megfogalmazás számukra kevés.
A Greenpeace kommentárja igen rövid volt: „Elbaltázták”.
Az 5% napelem áfa már sok beszélgetésben és a szakmabeliek vágyálmaiban is felbukkant, de a mostani felvetés ennél sokkal komolyabb.
A Greenpeace készített egy javaslatcsomagot a Magyar kormány számára, melynek ez az egyik pontja.
Először nézzük a pontokat, utána jöjjenek a részletek.
Magyarország megújuló energia adottságai nagyon jók, melynek használatával decentralizált és rugalmas villamos energia rendszert kellene kialakítani.
2015 óta létezik a napelem termékdíj, mely bevezetésekor a nyugat-európai átlag hatszorosa volt. 2018-tól ugyan csökkent a díj, de ezt Uniós átlagra kellene csökkenteni.
A 25%-os áfa hátráltatja a napelemek terjedését, ezért az 5% napelem áfa lenne kívánatos.
A 2017-ben bevezetett hálózati teljesítménydíj bizonytalanságot okoz a piacon ezért a megszüntetése javasolt.
Az adminisztrációt és a terheket csökkenteni kell, helyette támogatásra vagy kedvezményes hitelre van szükség.
Mivel Magyarországon gyakorlatilag betiltották a szélenergiát, ezért ezeken a bürokratikus akadályokon változtatni kell.
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve új szélerőmű telepítésre még előirányoz 420 MW-ot, amit lehetővé kell tenni.
Szükséges a lakossági energetikai fejlesztések támogatása. (Pl, adócsökkentés, áfa vagy járulékcsökkentés, adó-visszatérítés.)
A 40%-os energiamegtakarítás következtében a lakossági energiaszámlák csökkentése mellett 400.000 új munkahely jönne létre és az ország GDP-je 0,4%-al nőne.
A szén jelentős állami támogatását csökkenteni kell.
Az elavult és környezetszennyező szén és lignit erőműveket legkésőbb 2030-ig le kell állítani.
Szigorúbban kell ellenőrizni a tűzifa felhasználását, mert jelenleg a felhasznált mennyiség 60%-a illegális beszerzésű. Erre rakódik a még károsabb szemét égetés.
Az atomenergia gazdaságtalan, (Paks2 évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz,) veszélyes (sehol a világon nem megoldott az atomhulladék tárolása) és extrém hosszú (20-25 év) a telepítése.
A használatát fokozatosan le kell építeni, helyette a megújuló energiákat érdemes használni.
2015-ben ismertük meg ezt a kifejezést, hogy “napelem adó”. Persze a hivatalos neve nem ez, hanem termékdíj kiterjesztés. Magyarul ez egy olyan plusz költség, mellyel azt fizetjük ki előre, hogy az élettartama végén minden tönkremegy, eldobjuk és örökre el kell temetni, elégetni vagy jobb esetben újrahasznosítani.
A szakma értetlenül állt a díj kivetése miatt, hiszen máshol támogatják a napelemek terjesztését, nem pluszban adóztatják.
Az adó pedig azért érthetetlen, mert a mai napelemekben nincs semmi mérgező, környezetszennyező. Valamint élettartamuk végén a napelem panelek 95-99%-ban újra feldolgozhatók. Minden összetevő olyan egyedi és tiszta, hogy a napelem gyáraknak egyszerűbb és olcsóbb visszavásárolni a leselejtezett paneleket és abból gyártani az újakat. Vagyis gyakorlatilag nincs szemét, nincs mi miatt kivetni ezt az extra díjat.
A díj kivetése mellett a mértéke is döbbenetes volt, hiszen a köztudottan szennyező és veszélyes ólomakkumulátorok díjának a dupláját vetették ki a napelemekre. Most ezt a díjat enyhítik a felére. Ez nem csak olcsóbbá teszi a napelemeket, de javítja a megtérülési számokat is.
Ez ad némi segítséget a napelem telepítőknek, de azért még lenne mivel támogatni a leginkább környezetbarát energiatermelést. Nézzük csak a napelem áfája, ami még most is a világ legmagasabb értéke, azaz 27%. Akkor talán nem statisztikai trükkökkel kellene emelni a megújuló energia részarányt a magyarországi energiamixben.
Magyarország hatalmasat lépett előre a megújuló energia felhasználás elterjedtségében. Legalábbis ezt mutatják a számok. Nézzük meg most, hogy a igaza van-e a számoknak.
Amikor 2015-ben benyújtottuk az Uniónak a hivatalos megújuló energia felhasználási statisztikánkat, abban 9,6%-os érték szerepelt. (Magyarország hivatalosan 14,65 %-ot vállalt 2020-ra.) Erre most hirtelen kiderült, hogy 2015-ben 14,5 % volt a megújuló energia arányunk.
Ez meg hogyan lehet? Ilyen rosszul számoltak a szakemberek korábban?Olyan sok szélerőmű épült menet közben? (Erre kicsi az esély, mivel a szélerőművek telepítése Magyarországon tiltott.) Olyan sok napelem erőmű épült menet közben?
A válasz ennél sokkal egyszerűbb, egy statisztikai trükk miatt nőtt meg a megújuló energia felhasználásunk. Az Unió a fa felhasználását is megújuló energiának tekinti, feltételezve, hogy a kivágott fák helyére újat telepítenek. Magyarországon ez az erdészetekben kivágott fa esetében tényleg így van.
Ez sajnos igen gyenge megújuló energia felhasználást eredményezett. Valaki viszont megtalálta a megoldást. Ne azt nézzük, mennyi a hivatalosan kivágott fa, hanem mennyi a felhasznált fa.
A KSH készített egy kérdezésen alapuló felmérést, melyben azt kutatták, hányan és mennyi fát használnak fel fűtésre. Az eredmény a korábbi érték több, mint két és félszerese lett. Ilyen megdöbbentő mennyiségű fa került “nem hivatalos úton” az erdőkből a házakba.
Ezzel a statisztika gyönyörű lett, de a helyzet valójában nem javult, csak romlott. A valószínű reakció az lesz, hogy Magyarország leállítja az egyébként is alacsony szintű megújuló energia támogatást. 2020 után viszont ez visszaüt, mert attól kezdve az Unió csak akkor fogadja el a fa felhasználását, ha az hivatalos úton kerül kivágásra és új fát ültetnek a helyére.
Vagyis lehet örülni a helyzetnek, de ha nem változtatunk, 2020 után komoly Uniós bírságra számíthatunk. Magyarországon a megújuló energia felhasználásunkban ugyanis most még 80% a fa aránya.
A hírről Önnek is eszébe juthat ez a régi mondás: “Csak annak a statisztikának hiszek, amit saját magam hamisítottam!”
Forrás: SolarSide
2015-ben már megjelent egy új teher a napelem rendszert telepítők számára, ami “termékdíj kiterjesztés” néven lett ismert. Most megjelent egy új törvény, mely szerint egy következő adó, az “elosztói teljesítménydíj” érkezett a háztartási méretű napelem rendszerek részére.
A friss törvény alapján a 4 kWp méretnél nagyobb napelem rendszerek, a 4 kW feletti méretnek megfelelő mértékű díjat kell fizetni. A neve pedig: “elosztói teljesítménydíj”. A törvényben ennek a díjnak az értéke jelenleg még 0 Ft. De már nevesítetten szerepel a háztartási méretű erőművek elosztói teljesítménydíja. Könnyű lesz tehát később egy alacsonyabb szintű jogszabállyal vagy rendelettel módosítani az értéket.
Van a törvényben egy határidő. Ha valaki a napelem rendszerére még 2017 március 31 előtt beadja az igénybejelentést, akkor rá nem fog vonatkozni ez a díj.
Érdemes tehát még most felvenni velünk a kapcsolatot és kérni a saját rendszert, mert akkor nem fog függeni a későbbi esetleges módosítástól.
Magyarországon a világrekord áfa, a termékdíj kiterjesztés, a tűzvédelmi kapcsoló után itt az újabb ötlet, ami a napelemek terjedését akadályozza.
Forrás: SolarSide
A politikai vezetők közül jelenleg Áder János az egyetlen, aki néha kiáll a megújuló energia és a környezetvédelem mellett. Az új törvény, a szélenergia tiltás valószínűleg őt is meglepte.
A legújabb lépése ezért az volt, hogy nem írta alá, hanem visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra a szélenergiát betiltó törvényt.
Kövér Lászlónak írt levelében kiemeli, hogy a törvénnyel nem ért egyet. A törvény nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben van a Magyarországi Megújuló Energia Hasznosítási Tervvel és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.
A levélben szerepel az is, hogy Magyarország elfogadta az irányelvet, mely szerint a CO2 kibocsájtást csökkenteni, az energiatermelésünket pedig zöldebbé kell tenni. Ezzel ellentétes a mostani törvényjavaslat, mert a módosítások és korlátozások gyakorlatilag betiltják az új szélerőművek és szélerőmű parkok létrehozását.
Jelenleg a szélerőmű a leggazdaságosabb megújuló energiaforrás, így gazdaságilag is indokolhatatlan ez a tiltás. Hiszen az ország elavuló erőműveit folyamatosan pótolni kell, most pedig az egyik tiszta és gazdaságos lehetőséget tiltották be.
A múlt évi napelem adót még aláírta Áder János, (bár utána jelezte, hogy hibának tartja a törvény létrejöttét) a mostani szélenergia betiltás már neki is sok volt. Visszaküldte tehát a törvényt, hogy tárgyalják újra és helyette olyan törvényeket hozzanak, melyek nem gátolják, hanem támogatják az energiatermelésünk zöldülését.
Lehet, hogy mégsem lép életbe a szélenergia tiltás? Jó lenne, hiszen ez az egyik leggazdaságosabb forrása a megújuló energiának, ráadásul jó kiegészítője a napenergiának. Bár Magyarország nem a legerősebb szélenergia tartalékok tekintetében, de pont ez a kiegészítő jellege az, amire egy országos méretű stabil energiaellátásban szerepe van.
A Magyar Közlönyben szeptember 15-én jelent meg egy rendeletmódosítás, mely betiltja Magyarországon az új szélerőművek telepítését. Ezzel a szélenergia tiltólistára került.
Persze ilyent nem lehet törvénybe foglalni, mert az uniós elvárások pont a megújuló energia terjesztését és támogatását várják Magyarországtól is, ezért trükkös a tiltás. A rendelet a beépített és beépítésre szánt terület határától 12 km távolságon belül tiltja a szélerőművek telepítését.
Ez viszont akkora kör, hogy minden települést figyelembe véve az ország teljes területét lefedi a tiltott terület. Ügyes megoldás.
A biztonság kedvéért azonban még pár lehetőséget is raktak a rendeletbe, hogy ha mégis lenne ilyen terület (az ELTE TTK földrajztudományi Központjának munkatársa szerint nincs), akkor egyéb ok miatt legyen tilos a telepítés.
Az egyik lehetőség szerint, a Magyar Honvédség által működtetett radarok 40 kilométeres körzete és a katonai repülőterek 15 kilométeres körzete is tiltott.
Valamint egy plusz opció: “ha csökkenti a honvédelmi és katonai képességet”, természetes az engedély elutasítása. Ilyen az igazi gumijogszabály. A legegyszerűbb, ha mindig igaz és máris nem kell vesződni a szélerőművekkel. Hiszen egy repülő is neki tud repülni…
Ha pedig ez a (majdnem dupla) tiltás sem lenne elég, akkor jó tudni, hogy az elméletileg telepíthető szélerőművek műszaki engedélyeztetési korlátozása szerint csak már elavult technológiájú, az ideálisnál alacsonyabbra telepíthető, kis teljesítményű erőművekkel lehet telepítési engedélyért folyamodni. Ennek a korlátozásnak mi lehet az értelme?
Mármint, ha ezek után van még olyan elmebeteg befektető, aki Magyarországon szélenergiába fektetné a pénzét.
Az IKEA Angliában már egy ideje árusít előre csomagolt napelem rendszert, most pedig bővíteni szeretnék azon országok számát, ahol ez a csomag elérhető.
A 2016-os Magyar “IKEA Family Magazin”-ban olvasható, hogy 12 újabb országban szeretnének értékesíteni ezt a készletet. A magazinban nem nevesítették az országokat, ezért a Pénzcentrum megkereste a céget és további információt kértek tőlük.
Az általuk megnevezett országok: Hollandia és Svájc. A Magyarországi értékesítésről és árakról még nincsenek információik. Ez ugyan még nem 12 ország, de az információtartalma hasznos.
A Svéd központ válasza szerint céljuk, hogy “olyan megoldások biztosítása, amellyel az emberek fenntarthatóbb módon, megújuló energia használatával élhetik életüket.” Hozzátették azt is, hogy “IKEA folyamatosan nyomon követi a megújuló energia piacot”.
Magyarország egyértelműen nem a napenergia lehetőségei miatt maradt ki a körből. Erre bizonyíték a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának felmérése, mely szerint az országot érő napenergia 2-2,5 szöröse a jelenlegi energiafelhasználásunknak.
A magyarországi lakossági energetikai pályázatok általában 2-3 óra alatt elfogynak, tehát a lakosság is igényli a napelem rendszereket.
Energia van, igény van, akkor pedig mi a gond?
Pár ok a lehetségesek közül:
Lehet, hogy ezen okok között van az, amelyik miatt az IKEA kivette a magyarországi céljai közül a napelem rendszerek értékesítését.
Sokan már hallottak róla, hogy Magyarországon sorra épülnek a napelem gyárak. Mostanában viszont a sorozatos napelem gyár csőd amiről hallani. A legújabb napelem gyár, ami csődbe ment, az ASolar. A szolnoki cég léte igen rövid volt. Íme a számok:
A munka befejezése sem volt akadálymentes, mert hatalmas mennyiségű tartozást hagytak maguk után. A legnagyobb vesztes (az ASolar után) a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) volt, 930 milliós követelésével.
A cég vezetője, Kőműves Árpád még reménykedett egy Szaud-Arábiai napelem gyár építésében és egy kínaiakkal kötendő pénzügyi támogatásban, de mostanra úgy tűnik minden lehetőség elúszott, elkerülhetetlen lett a napelem gyár csőd.
Mivel a korábban kapott uniós támogatások feltételeit sem sikerült teljesíteni, így még nem lehet tudni, mekkora a pénzügyi veszteség, de a napelem iparág már érzi, hogy a korábbi napelem gyár bezárás után mekkora veszteség egy újabb gyár kiesése. Ennek a gyárnak is (a teljes Magyar napelem piac mellett) sokat segített volna valamilyen napelem támogatás, ami előbb vagy utóbb úgyis eljön Magyarország számára is.
Egy svájci példa pedig pont azt mutatta meg, hogy a jelenleg Magyarországon széles körű stadion telepítést is össze lehet hozni a napelem rendszerek terjesztésével.