BÚÉK 2023!
Minden kedves érdeklődőnknek, partnerünknek Boldog Új Évet Kívánunk!
Kategória bejegyzései: Érdekesség
Napelem újrahasznosítás
Működik a napelem újrahasznosítás
A PV Cycle, az európai napelem újrahasznosító nonprofit testület februári bejelentése szerint sikeres a napelem újrahasznosítás.
Csak Franciaországban 5000 tonna napelem panelt gyűjtöttek be és ennek 94,7%-át újrahasznosították. Becslések szerint a begyűjtött mennyiség 2030-ra eléri az 50.000 tonnát.
Az elektromos berendezések hulladékaira vonatkozó Európai szabályozás, melyet 2012-ben a napelemekre is kiterjesztettek, előírja a 85%-os begyűjtést és a 80%-os újrahasznosítást. Mint látszik, ezt az arányt már jelentősen túl is lépte a szervezet.
Az újrahasznosítás folyamata a Veolia franciaországi gyárában történik. Először fizikailag szétszerelik a panelt, így elkülönítve a rögzítés alumínium keretét, a védő üveglapot, az áramot vezető réz kábelt, a háttér műanyag lapot és magát a szilícium lapkát. Az összetevőket ezután aprítják, az egyszerűbb újrahasznosítás érdekében.
Az így elért arány sok vagy kevés? Az ilyen összetett termék esetén ez nagyon magas arány. Azonban még magasabb is lenne, ha a feldolgozás közben létrejövő, és csak a folyamat legvégén újrahasznosított por és töredék is beleszámítana az arányokba.
Összehasonlításként: A minden háztartásban előforduló és emiatt jelentős mennyiségben termelődő hulladék mosógép újrahasznosítási aránya 70%.
Azért a napelem újrahasznosításnak is van problémás része, ez az alacsony szintű utánpótlás. Olyan kevés napelem panel megy tönkre, hogy nincs elegendő hulladék az újrahasznosítás gazdaságos működtetéséhez. Mivel a panelek várható élettartama 30-40 év, emiatt jelenleg főleg azokat a paneleket tudják feldolgozni, melyek szállítás vagy szerelés közben tönkremennek.
Mi várható a jövőben?
Jelenleg kizárólag az Unió az egyetlen olyan része a világnak, ahol a napelemekre vonatkozik egy újrahasznosítási keret. A napelemek telepítésére vonatkozó előrejelzések viszont az iparág jelentős felívelését mutatják. Így a jövőben a napelemes hulladék mennyiségének jelentős növekedése várható. (Hiszen már közismert, hogy a legolcsóbban a napelem termeli az energiát.)
Ehhez társul a körkörös gazdaság előretörése miatt egy törekvés a 100%-os újrahasznosítás elérésére. A jelenlegi tények és a jövőbeli kilátások alapján tehát a napelem nem csak a tiszta energiatermelésben, de a hosszú távú környezetvédelemben is példát mutathat.
50 éves A Föld Napja
A Föld Napja már 50 éves
Idén április 22-én van 50 éves évfordulója A Föld Napja kezdeményezésnek. A kezdeményezés célja a környezet megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése.
Eleinte még csak magánemberek, környezetvédő és civil alapítványok támogatták, majd egyre magasabb szinten találtak támogatókat. Sajnos ezen magasabb pozíciójú vezetői sok esetben inkább csak látszat és szavazatnyerő céllal álltak be a kezdeményezés mögé, miközben tetteik pont ezzel ellentétesek voltak.
Tudjuk, hogy sokat segítene a globális szintű erdősítés, tisztább energiatermelésre átállás, túlfogyasztás csökkentése, környezetbarát csomagolástechnika és a hulladékok nagyobb mértékű újrahasznosítása, de néha pont ezzel ellentétesek a tettek. Példa erre Donald Trump fosszilis energia iránti vonzódása és ennek jelentős támogatása.
Most azonban egy vírus megjelenése és annak következményei megmutatták, hogy milyen gyorsan tud regenerálódni a környezet. Ehhez az kellett, hogy az emberek otthon maradjanak, a gyárak jelentős része leálljon vagy csökkentse működését.
A városok levegője kitisztult, a vadállatok zavartalanul mozognak emberek lakta környezetben, az olaj ára hatalmasat zuhant. Olyan, mintha a világunk behúzta volna a kéziféket fél – egy évre. (Bár még senki nem tudja meddig tart a krízis.)
Ami az embereknek katasztrófa és mindent megpróbálunk megtenni a következmények csökkentése érdekében, addig ez a “szünet” a környezetünknek hatalmas megkönnyebbülés. Jó lenne ebből a tisztább környezetből valamit megőrizni a koronavírus utáni világra.
2020 – Boldog Új Évet Kívánunk!
A legolcsóbb energiaforrás
Melyik a legolcsóbb energiaforrás?
Az emberiségnek szüksége van energiára, a legolcsóbb energiaforrás kutatása pedig folyamatos feladat. A válasz sokat változott az évek során.
Régen csak a hagyományos, fosszilis energiaforrások léteztek, így nem is volt választási lehetőség. Később a technika fejlődésével az atomenergia lett az egyértelmű válasz.
Ugyan az atomerőmű bekerülési költsége csillagászati, de utána nagyon alacsony a működtetési költség. Kezdetben viszont a műszaki előírások elég lazák voltak, melyeket azóta folyamatosan szigorítanak. Emiatt az atomenergia ára ma már jelentősen magasabb, mint korábban volt. Az erőmű felszámolási költségét és főleg a kiégett elemek több évszázados őrzésének költségét pedig még most sem tudjuk megbecsülni.
Pár évtizede új kihívó jelent meg az energiaforrások területén, a megújuló energia. Lehetőségeit évezredek óta használja az emberiség, de tűzhelyeken elégő fa, a szélmalmok, a napon levő hordóban felmelegedő víz, a patakokra telepített vízimalmok nem energiát szolgáltattak.
A napelemek, napkollektorok és a szélerőművek megjelenése az elején még divatos és zöld propaganda volt, ami nagyon gyorsan megváltozott.
A hagyományos energiaforrások árának emelkedése és a környezettudatos gondolkodás együttes hatásaként megnőtt az igény a megújulókra, így nőtt és egyre gazdaságosabbá vált a gyártásuk, tehát csökkent az áruk. Mostanra eljutottunk oda, hogy a megújulók jelentősen olcsóbban termelik az energiát, mint a fosszilis erőművek. Az akkumulátoros technológia robbanásszerű fejlődésével pedig már megawattos nagyságrendű energiát is tárolni tudunk, így a megújulók termelési hullámzása is kiegyensúlyozható.
Friss példa erre a Los Angeles mellett épülő “Eland Solar & Storage Center” elnevezésű napelem erőmű projekt, mely 6 Ft/kW áron termeli az energiát és 3,7 Ft/kW áron tárolja akkumulátoraiban. Mikor ezek az összegek nyilvánosságra kerültek, Marc Jacobson, a Stanford Egyetem mérnök professzora egy twitter üzenetben már temette is a fosszilis energiaforrásokat.
Ezekkel az árakkal a napenergia jelentősen alámegy még Paks2 várható árainak is, amit jelenleg kb. 50 Ft/kW-ra becsülnek a szakértők. Paks2 tervezett beindulása 2026, amikorra ez a különbség még jelentősebb lesz. Addigra nem csak a költségek lesznek jelentősebbek, de a kapacitásban is sokat nőnek az akkumulátorok. Lehet, hogy 2026-ra már odáig jutunk, hogy be sem indítjuk Paks2-t, mert annyira drágán fog termelni, hogy gazdaságtalan lesz a működése.
Mit tud a Toyota Prius?
Nagy durranás lesz az új Toyota Prius.
Milyen az igazán jó autó? Az egyik paraméter biztosan a gazdaságos működés lenne. Júliusban a Toyota bemutatott egy autót, melyet megdöbbentő választ ad erre a kérdésre.
Ha valaki rövid távú munkába járáshoz használja az autót, nem kell se üzemanyag se elektromos töltés az autónak.
Akkor mi hajtja? Napenergia.
A Toyota vette a korábbi plugin Priust és jelentősen fejlesztették az energiatermelését és felhasználását.
A korábbi modell tetejére kérhetett a vevő napelemet, ami 180 W teljesítményt tudott nyújtani. Ez kevés egy autónak, ezért csak a navigáció és a légkondicionálás számára adta az energiát. A Toyota az új modellhez a régi cellák helyett a Sharp-tól beszerzett modern nagyteljesítményű (34%-os hatékonyságú) háromrétegű cellákat. Ezek az indium-gallium-foszfid (InGaP), a gallium-arzenid (GaAs) és indium-gallium-arzenid (InGaAs) rétegeket tartalmaznak.
Ráadásul ezek az új cellák nem hagyományos cellák, hanem 0,03 mm vastag vékonyfilm cellák. A film rugalmas, hajlítható, így felvihető a Prius ívelt vonalaira és ezáltal ki tudták használni az összes felületet. Így már nem csak az autó tetejét, de a motorháztetőt és a hátsó ferde és ívelt ajtó tetejét is be tudták borítani vele.
A végeredmény egy 860 W összesített teljesítményű napelem rendszer lett. Ez már alkalmas teljesítmény arra, hogy akkumulátorba gyűjtse az autó és felhasználja a meghajtásban. Mindennapi használat mellett ez a Priusz 44,5 km-re elegendő energiát gyűjt be az akkumulátorába tisztán a napelem rendszeréből. Tehát ha valaki csak helyi ingázáshoz használja az autó, akkor ez elegendő is lehet számára.
A Toyota már évtizedek óta gyárt hibrid autókat. Ez az autó, (mely már közúti tesztek alatt van,) rövid időn belül felkerülhet a kínálatukba, mielőtt még elindul a 2020 végére ígért teljes elektromos autó kínálat bevezetése.
A szélenergia árnyoldala
A szélenergia árnyoldala valós?
Régóta megy a vita a fosszilis energiaforrások és a megújuló energiaforrások előnyeiről és hátrányairól. Most Putyin a megújulók hátrányaira szerette volna felhívni a figyelmet. Valóban létezik a szélenergia árnyoldala?
Amire Putyin szerette volna felhívni a figyelmet, az a szélerőművek madarakat ritkító hatása, valamint a földben levő férgek számára kellemetlen rázkódás.
Tehát még egyszer: a világ egyik legnagyobb olaj és gázexportőr országának vezetője aggódik a földben levő kukacok egészsége miatt, melyet az egyik legtisztább megújuló energia termelő eszköz fenyeget.
Ez a nyilatkozat ráadásul egy olyan ipari konferencián hangzott el, amit Szverdlovszkban (Oroszország egyik legszennyezettebb területén) tartottak.
Hozzátette, hogy “Ki akarna egy olyan világban élni, ahol sorban álló szélerőművek között napelemek találhatók?”
Ha figyelembe vesszük, hogy az Orosz GDP 40%-át a fosszilis energiaforrások kitermelése biztosítja, máris érthetőbb az álláspontja. Ekkor nem számít a szennyezés, az élhetetlen környezet.
Nézze meg ezt a két képet. Ön melyiket választaná?
Nézzük akkor a tényeket a madarakkal kapcsolatban:
A google keresések és a wikipédia szerencsére biztosítja az adatokat. Eszerint a legnagyobb madárgyilkos nem a szélerőmű, hanem a macskák. Évente átlagosan 2 milliárd madár halála köthető hozzájuk, míg a szélturbinák kevesebb, mint 300 ezer madár halálát okozzák.
Tehát 7000-szer gyilkosabbak a tündéri, cuki, aranyos cicák, mint a szélerőmű. Lehet, hogy azért hibás a szélerőmű, mert nem olyan aranyos? Vagy inkább azért kellene visszafogni a megújuló energiát, mert a fosszilisak kitermelése nélkül összeomlana Oroszország?
A szélenergia árnyoldala tehát inkább úgy fogalmazható meg, hogy elterjedése is csökkentené Oroszország pénzügyi, gazdasági hatalmát és más országokkal szemben érvényesíthető zsarolási potenciálját.
Erdősítés a megmentőnk?
Erdősítés a emberiség megmentésének a módja?
Oly sok probléma van mostanában, mégis pont az erdősítés játszana akkora szerepet, hogy valóban az emberiség jövőjét is képes lenne biztosítani? Képes erre pár fa?
Természetesen nem csak pár fa lenne erre képes, most pár nagyságrenddel nagyobban kell gondolkodnunk. A svájci egyetem, az ETH Zürich kutatói ugyanis azt számolták ki, mennyi szabad hely van a Földön, ahova fát lehet telepíteni, Valamint ha ez a hatalmas léptékű erdősítés megtörténne, mi lenne az eredmény.
Először is vették a Föld teljes szárazföldi területének azt a részét, ahol egyáltalán képesek megélni a fák. Kivették belőle a lakott területeket, a mezőgazdasági művelés alatt álló területet és ahol már most is erdő van.
Megmaradt a szárazföldi felszín 11%-a. Ez összességében 17 millió négyzetkilométer. Ha Kína és az USA területét összeadjuk, kb. ekkora terület a végeredmény, tehát hatalmas az erdősítés számára kihasználható hely.
Mi a feladat?
Azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés egyik fő oka a hatalmas mértékű széndioxid kibocsájtás. Ez az főleg épületek fűtéséből, az ipari tevékenységből és a közlekedésből származik. Ha ezt a széndioxid kibocsájtást le tudnánk csökkenteni vagy a már kibocsájtott szén-dioxidot valahogyan meg tudnánk kötni, sokat segítene.
A kibocsájtás csökkentésben sokat segít a megújuló energia térnyerése. Az arány viszont még most is alacsony és a fő kibocsájtóknál a tendencia sem megfelelő. Az USA-t kiléptették a Párizsi Egyezményből, Kína és India számára fontosabb a gazdasági növekedés, mint a környezet védelme. Tehát a szén felhasználás nagy ütemben zajlik, a légkör pedig melegszik.
Az erdősítés nagyságrendje és eredménye
Tom Crowther, a kutatás vezetője szerint a rendelkezésre álló területre elültethető 1 000 000 000 000 db fa. Ezek az emberiség által kibocsájtott széndioxid kétharmadát képesek lennénk megkötni. A megújuló energia támogatásával pedig azért kellene előre lépni, mert ezeknek a fáknak több évtized kellene, hogy maximálisan teljesíteni tudják feladatukat.
A feladat hatalmas, a költsége is magas, (300 milliárd dollár,) de még mindig olcsóbb az erdők létrehozása, mint a fosszilis energiaforrások további támogatása.
Az ENSZ korábbi klímaügyi vezetője, Christiana Figueres örült a tanulmánynak, mert végre van egy használható és konkrét számítás, mely úgy segít megoldani a felmelegedés kihívását, hogy nem borítja fel jelenlegi életformánkat.
Gazdaságos megújuló energia?
Létezik gazdaságos megújuló energia?
Ideje lenne végre tisztázni, hogy létezik-e olyan a világban, hogy gazdaságos megújuló energia? Esetleg már most is az, csak valakik megtévesztik a világot?
Már nem csak a szakemberek, de az átlagemberek tapasztalata és véleménye szerint is a világ egyik legnagyobb megoldandó feladata a globális felmelegedés.
Mi a felmelegedés egyik elismert okozója? A fosszilis energiaforrások használata. Elemi érdekünk tehát a szén és a többi szennyező energiaforrás használatának csökkentése.
Természetesen ezt a célt nem mindenki tudja egyenlő erővel érvényesíteni. Egy-egy átlagembernek kisebb a behatása és az érdekérvényesítő képessége mint egy nagy gazdasági erejű ország vezetőjének. Egy döntéshozó törvényekkel, dotációval vagy egyéb kevésbé közvetlen módszerekkel tudja segíteni vagy visszafogni egyes technológiák terjedését és gazdaságosságát.
Ezt várja tehát a világ, hogy a legbefolyásosabb gazdaságok, a G20 vezetői megtegyenek mindent a világ jövője érdekében. Csak az a kérdés, hogy megteszik-e azt, amit várnak tőlük.
Szavak és a tettek.
Szerencsére most egy londoni központú intézet, a Tengerentúli Fejlesztési Intézet (Overseas Development Institute ODI) nyilvánosságra hozott egy jelentést. A jelentés szerint a G20-ak a várttal ellentétben egyre jobban támogatják a szén felhasználását és így jelentősen hátráltatják a megújuló energia terjedését.
A jelentés szerint a G20-ak évente 63,9 milliárd dollárral támogatják a szén felhasználását. Ebből 20,9 milliárd $ az állami cégek közvetlen támogatása, 15,4 milliárd $ a költségvetési támogatás és 27,6 milliárd $ közfinanszírozási támogatás. Ez pedig csak a látható támogatás, hiszen minden országban olyan összetett a támogatási rendszer, hogy nem is lehet teljes mértékben egyértelműsíteni a pénzek útját.
Ilyen arányú támogatás mellett hogyan lehetne összehasonlítani a fosszilis és a megújuló energia gazdaságosságát és megtérülését?
A változás üteme is megdöbbentő: A 2013-2014-es 17,2 milliárd $ támogatásból 2016-2017-re 47,3 milliárd $ támogatás lett. Hol van itt a visszafogás, a környezetvédelem? Sehol.
A G20-ak hitelessége ezzel erősen megkérdőjeleződött, hiszen 2009-es állásfoglalásukban még a fosszilis energia felszámolása mellett kötelezték el magukat.
A 20-ak aktuális tárgyalásának helyszíne Japán lesz, és a fő téma a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás, ezért különösen aktuális az intézet jelentése. Japán például éves szinten 5,2 milliárd dollárral támogatja a szénipart, miközben tavaly még a miniszterelnökük még a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta az éves találkozójukon.
Hol van akkor a gazdaságosság kérdése? Megéri a megújuló energia? Valószínűleg már régóta megérné, csak hagyják végre egyenlő feltételekkel versenyezni.
Magyar karbonsemleges vétó
Magyar vétó a karbonsemleges célra.
Összegyűltek az Uniós vezetők csütörtökön, hogy a széndioxid kibocsájtás és az éghajlatvédelem témájában tárgyaljanak. A tárgyalás célja egy olyan határdátum kijelölése volt, melyet minden Uniós ország a karbonsemleges működéséhez célként tűz ki.
A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy csak annyi szén-dioxidot szabad kibocsájtani, amennyit ki is tudnak egyenlíteni. Ehhez nagy segítséget nyújt a megújuló energia, az elektromos autózás terjedése, a házak hőszigetelése miatt az alacsony hőigény.
A korábban megcélzott határidő még nem 2050-et jelölte meg, mert az elmaradottabb országok számára túl sokba került volna a váltás, de ezt a 2050-es határidőt már segíti a hagyományos erőművek természetes cseréje és az Unióból érkező energetikai támogatások célzott felhasználása pl. hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre.
Most viszont pont négy kevésbé fejlett Uniós ország akadályozta meg az egyezmény elfogadását. Észtország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország volt akik tiltakoztak. A Magyar álláspont azért is érthetetlen, mert a hét elején még Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pont 2050-et jelölte meg Magyarország számára karbonsemleges határidőként. Erre pár nappal később ugyanezt a határidőt vétózták meg.
A Magyar álláspont oka a hivatalos nyilatkozat alapján a rezsicsökkentés megvédése volt. Magyarul a mesterségesen, államilag alacsonyan tartott gáz és villany ára viszi el számunkra a pénzt. Így nem jut energiatakarékosságra és a megújuló energia támogatására. Tovább támogatjuk tehát a környezetszennyező földgáz használatát a tiszta energiát biztosító egyéb lehetőségekkel szemben.
Végül csak lábjegyzetbe került be, hogy a legtöbb Uniós ország céldátumként kezeli a 2050-es dátumot. Lengyelország kompenzációt is kér az átállásra, az általános felelősségről szóló megfogalmazás számukra kevés.
A Greenpeace kommentárja igen rövid volt: „Elbaltázták”.