Magyar vétó a karbonsemleges célra.

Összegyűltek az Uniós vezetők csütörtökön, hogy a széndioxid kibocsájtás és az éghajlatvédelem témájában tárgyaljanak. A tárgyalás célja egy olyan határdátum kijelölése volt, melyet minden Uniós ország a karbonsemleges működéséhez célként tűz ki.

A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy csak annyi szén-dioxidot szabad kibocsájtani, amennyit ki is tudnak egyenlíteni. Ehhez nagy segítséget nyújt a megújuló energia, az elektromos autózás terjedése, a házak hőszigetelése miatt az alacsony hőigény.

A korábban megcélzott határidő még nem 2050-et jelölte meg, mert az elmaradottabb országok számára túl sokba került volna a váltás, de ezt a 2050-es határidőt már segíti a hagyományos erőművek természetes cseréje és az Unióból érkező energetikai támogatások célzott felhasználása pl. hőszigetelésre, fűtéskorszerűsítésre.

Most viszont pont négy kevésbé fejlett Uniós ország akadályozta meg az egyezmény elfogadását. Észtország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország volt akik tiltakoztak. A Magyar álláspont azért is érthetetlen, mert a hét elején még Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pont 2050-et jelölte meg Magyarország számára karbonsemleges határidőként. Erre pár nappal később ugyanezt a határidőt vétózták meg.

A Magyar álláspont oka a hivatalos nyilatkozat alapján a rezsicsökkentés megvédése volt. Magyarul a mesterségesen, államilag alacsonyan tartott gáz és villany ára viszi el számunkra a pénzt. Így nem jut energiatakarékosságra és a megújuló energia támogatására. Tovább támogatjuk tehát a környezetszennyező földgáz használatát a tiszta energiát biztosító egyéb lehetőségekkel szemben.

Végül csak lábjegyzetbe került be, hogy a legtöbb Uniós ország céldátumként kezeli a 2050-es dátumot. Lengyelország kompenzációt is kér az átállásra, az általános felelősségről szóló megfogalmazás számukra kevés.

A Greenpeace kommentárja igen rövid volt: „Elbaltázták”.