Én személy szerint elégedett vagyok a rendszerrel és működésével. Minden ismerősömnek csak ajánlani tudom.
Tisztelt érdeklődőink, ügyfeleink!
A magyarországi (koronavírus miatt bevezetett) kijárási korlátozás időszaka alatt cégünk elektronikus kapcsolattartást használ ügyfeleinkkel.
A napelem telepítés lehetőségeinek és korlátainak pontosítását google map és ügyfeleinktől kapott fotók alapján végezzük.
A tervezési és engedélyeztetési folyamatok a korlátozás alatt zavartalanul működnek.
A kivitelezéseket későbbi időszakban, a korlátozások feloldása után intézzük.
Köszönjük megértésüket.
Az aktuális tervek szerint 18 hónap múlva leépítik a visszafelé elsült Uniós napelem védővám és import korlátozás párosát.
Négy éve egy európai napelem gyártó eljárást indított a szerinte feltűnően alacsony, vélhetőleg államilag támogatott alacsony árú kínai és tajvani napelem panelek miatt. Az unió ennek eredményeképpen bevezette azt a védővámot, mely a szándék szerint az Uniós piacot és gyártókat védi.
A korlátozás lényege az volt, hogy ha egy kínai gyártó a megadott mennyiség felett vagy egy adott ár alatt értékesítené a paneljeit, akkor nagyon magas védővám vonatkozzon rá.
Többen megkérdőjelezték a védővám megalapozottságát. Rámutattak arra, hogy a kínai gyártók jól szervezett és hatalmas mennyiségű gyártása az alacsony árak oka. Valamint ez a korlátozás ellentétes az Unió megújuló energia terjesztési elvárásaival.
A védővám eredménye a következő lett: A kínai gyártók kiszervezték gyártásuk egy részét az ázsiai kisebb országokba (Vietnam, Indonézia…) és elkezdtek a kínai panelek mellé “nem kínai” papírokat adni. Ezzel automatikusan kikerültek a védővám alól. Az európai gyártók viszont befagyasztották az áraikat és így az unióban megállt a napelem árcsökkenés.
Persze a világ többi része haladt tovább és így az Unió elvesztette vezető szerepét a napelem piacon. Kína belső piaca egyre többet felszív a saját gyártású napelemekből, az USA piacán pedig egyre nagyobb szerepe van a SolarCity és a Tesla összeolvasztásával kialakult cégnek.
Közben az Unió viszonya felhősebb lett az USA-val, ezért is egyre kellemetlenebb lett a Kínával szemben alkalmazott bürokratikus korlát. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke pedig most felvetette, hogy lassan kivezetik a védővámot.
Forrás: SolarSide
2015-ben már megjelent egy új teher a napelem rendszert telepítők számára, ami “termékdíj kiterjesztés” néven lett ismert. Most megjelent egy új törvény, mely szerint egy következő adó, az “elosztói teljesítménydíj” érkezett a háztartási méretű napelem rendszerek részére.
A friss törvény alapján a 4 kWp méretnél nagyobb napelem rendszerek, a 4 kW feletti méretnek megfelelő mértékű díjat kell fizetni. A neve pedig: “elosztói teljesítménydíj”. A törvényben ennek a díjnak az értéke jelenleg még 0 Ft. De már nevesítetten szerepel a háztartási méretű erőművek elosztói teljesítménydíja. Könnyű lesz tehát később egy alacsonyabb szintű jogszabállyal vagy rendelettel módosítani az értéket.
Van a törvényben egy határidő. Ha valaki a napelem rendszerére még 2017 március 31 előtt beadja az igénybejelentést, akkor rá nem fog vonatkozni ez a díj.
Érdemes tehát még most felvenni velünk a kapcsolatot és kérni a saját rendszert, mert akkor nem fog függeni a későbbi esetleges módosítástól.
Magyarországon a világrekord áfa, a termékdíj kiterjesztés, a tűzvédelmi kapcsoló után itt az újabb ötlet, ami a napelemek terjedését akadályozza.
Forrás: SolarSide
A politikai vezetők közül jelenleg Áder János az egyetlen, aki néha kiáll a megújuló energia és a környezetvédelem mellett. Az új törvény, a szélenergia tiltás valószínűleg őt is meglepte.
A legújabb lépése ezért az volt, hogy nem írta alá, hanem visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra a szélenergiát betiltó törvényt.
Kövér Lászlónak írt levelében kiemeli, hogy a törvénnyel nem ért egyet. A törvény nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, ellentétben van a Magyarországi Megújuló Energia Hasznosítási Tervvel és indokolatlan adminisztratív korlátozásokat vezet be.
A levélben szerepel az is, hogy Magyarország elfogadta az irányelvet, mely szerint a CO2 kibocsájtást csökkenteni, az energiatermelésünket pedig zöldebbé kell tenni. Ezzel ellentétes a mostani törvényjavaslat, mert a módosítások és korlátozások gyakorlatilag betiltják az új szélerőművek és szélerőmű parkok létrehozását.
Jelenleg a szélerőmű a leggazdaságosabb megújuló energiaforrás, így gazdaságilag is indokolhatatlan ez a tiltás. Hiszen az ország elavuló erőműveit folyamatosan pótolni kell, most pedig az egyik tiszta és gazdaságos lehetőséget tiltották be.
A múlt évi napelem adót még aláírta Áder János, (bár utána jelezte, hogy hibának tartja a törvény létrejöttét) a mostani szélenergia betiltás már neki is sok volt. Visszaküldte tehát a törvényt, hogy tárgyalják újra és helyette olyan törvényeket hozzanak, melyek nem gátolják, hanem támogatják az energiatermelésünk zöldülését.
Lehet, hogy mégsem lép életbe a szélenergia tiltás? Jó lenne, hiszen ez az egyik leggazdaságosabb forrása a megújuló energiának, ráadásul jó kiegészítője a napenergiának. Bár Magyarország nem a legerősebb szélenergia tartalékok tekintetében, de pont ez a kiegészítő jellege az, amire egy országos méretű stabil energiaellátásban szerepe van.
A 2014-es önkormányzati napelem pályázat nyertesei most már nem olyan boldogok. A pályázat módosítás sok önkormányzat terveit összedönti.
2014 nyarán volt egy önkormányzati napelem pályázat, melynek most visszamenőleg megváltoztatták a feltételeit. Akkor azért örültek ennek a lehetőségnek az önkormányzatok, mert 100%-ban finanszírozott pályázat még nem volt a napelemekre. Emiatt olyan “szegény” önkormányzatok is elindultak a pályázaton, akik hagyományos pályázatba önrészt nem tudtak volna vállalni.
Most viszont a visszamenőlegesen módosított feltételek alapján nekik is 20-25% önrészt kell beletenni a kivitelezésbe. Sajnos ezt nem minden önkormányzat tudja vállalni, így hónapokig tartó előkészítési, felmérési, tervezési munka esik kútba.
Kellemetlen annak az önkormányzatnak, aki emiatt visszalép a pályázattól és bosszantó annak a cégnek, amelyiknek emiatt felesleges volt a munkavégzése. A cégeket már korábban is kellemetlenül érintette a meghatározatlan paraméterű, de már kötelező tűzvédelmi kapcsoló és az extra adóként kivetett napelem termékdíj.
Az a kérdés, hogy a következő pályázatok is ennyire kiszámíthatatlanok lesznek?
Végre szeretné a szakma is érezni azt, amit a politikusok olyan régóta emlegetnek, hogy ők támogatják a megújuló energia terjedését.
Eddig is volt a napelem rendszerekben kapcsoló, mert az inverterben volt egy, a felhasználó által működtethetően volt egy másik. Emellett az inverterben volt egy automatikus kapcsoló is arra az esetre, ha megszűnne az elektromos szolgáltatónál az áram. Most lesz még egy tűzvédelmi kapcsoló (immár a negyedik) mely távvezérléssel szakítja meg az áramot.
Ennek a kapcsolónak az indoklása az, hogy tűz esetén a tűzoltók is ki tudják kapcsolni a napelem egyenáramú részét. Ez még érthető is lenne, de a bevezetés módja már nem. Eddig ugyanis sehol a világon nem kértek ilyen kapcsolót.
Annyira különleges a most bevezetett előírás, hogy még a kapcsolókat és biztonsági berendezéseket gyártók sem tudják, mit is várnak a törvény megalkotói. Mivel nem tudták, megkérdezték, és a válasz az volt, hogy ők sem tudják… Hogyan lesz ebből március 5-re műszaki szabvány és előírás?
Valamint van itt még egy kérdés: Pont egy ilyan alulfejlett és költségérzékeny piacon van szükség egy ilyen extra kiegészítőre?
Az előírás szerinti kapcsoló ugyanis rendkívül drága, minden napelem telepítés költségét megnöveli 10-15%-al. Forintban ez nagyobb rendszer esetében elérheti az egy millió forintot is.
Mi jöhet még a napelem termékdíj és a tűzvédelmi kapcsoló után?
Jó lenne már valamilyen támogatás is, hiszen 6-7 éve erre is van ígéret. De sajnos az még most is csak ígéret.
2015 kellemetlen meglepetéssel indult a napelem telepítői és jövendő felhasználói számára. A kormány “Jelentős szennyezést okozó termék” címmel termékdíj kivetését határozta el a napelemekre.
Az indoklás több szempontból is teljesen értelmetlen, hiszen jelenleg a napelem a leginkább környezetbarát energiatermelési mód. A panelek egyik összetevője sem veszélyes vagy környezetszennyező, az életciklus végén minden összetevő újrahasznosítható, a jelenlegi technológiával is.
Ráadásul az időzítés is érthetetlen, hiszen Magyarországon a napelemek telepítése csak 5-6 éve kezdődött meg, így az első “selejtezés” csak 30-40 év múlva várható. Addig mi lesz az addig beszedett pénzzel?
Ez alapján a napelemek termékdíja nem más mind egy új ötlet, mellyel a kormány pénzt sajtol ki az emberekből és a cégekből.