Melyik a legolcsóbb energiaforrás?

Az emberiségnek szüksége van energiára, a legolcsóbb energiaforrás kutatása pedig folyamatos feladat. A válasz sokat változott az évek során.

Régen csak a hagyományos, fosszilis energiaforrások léteztek, így nem is volt választási lehetőség. Később a technika fejlődésével az atomenergia lett az egyértelmű válasz.

Ugyan az atomerőmű bekerülési költsége csillagászati, de utána nagyon alacsony a működtetési költség. Kezdetben viszont a műszaki előírások elég lazák voltak, melyeket azóta folyamatosan szigorítanak. Emiatt az atomenergia ára ma már jelentősen magasabb, mint korábban volt. Az erőmű felszámolási költségét és főleg a kiégett elemek több évszázados őrzésének költségét pedig még most sem tudjuk megbecsülni.

Pár évtizede új kihívó jelent meg az energiaforrások területén, a megújuló energia. Lehetőségeit évezredek óta használja az emberiség, de tűzhelyeken elégő fa, a szélmalmok, a napon levő hordóban felmelegedő víz, a patakokra telepített vízimalmok nem energiát szolgáltattak.
A napelemek, napkollektorok és a szélerőművek megjelenése az elején még divatos és zöld propaganda volt, ami nagyon gyorsan megváltozott.

A hagyományos energiaforrások árának emelkedése és a környezettudatos gondolkodás együttes hatásaként megnőtt az igény a megújulókra, így nőtt és egyre gazdaságosabbá vált a gyártásuk, tehát csökkent az áruk. Mostanra eljutottunk oda, hogy a megújulók jelentősen olcsóbban termelik az energiát, mint a fosszilis erőművek. Az akkumulátoros technológia robbanásszerű fejlődésével pedig már megawattos nagyságrendű energiát is tárolni tudunk, így a megújulók termelési hullámzása is kiegyensúlyozható.

Friss példa erre a Los Angeles mellett épülő „Eland Solar & Storage Center” elnevezésű napelem erőmű projekt, mely 6 Ft/kW áron termeli az energiát és 3,7 Ft/kW áron tárolja akkumulátoraiban. Mikor ezek az összegek nyilvánosságra kerültek, Marc Jacobson, a Stanford Egyetem mérnök professzora egy twitter üzenetben már temette is a fosszilis energiaforrásokat.

Ezekkel az árakkal a napenergia jelentősen alámegy még Paks2 várható árainak is, amit jelenleg kb. 50 Ft/kW-ra becsülnek a szakértők. Paks2 tervezett beindulása 2026, amikorra ez a különbség még jelentősebb lesz. Addigra nem csak a költségek lesznek jelentősebbek, de a kapacitásban is sokat nőnek az akkumulátorok. Lehet, hogy 2026-ra már odáig jutunk, hogy be sem indítjuk Paks2-t, mert annyira drágán fog termelni, hogy gazdaságtalan lesz a működése.