Erdősítés a emberiség megmentésének a módja?
Oly sok probléma van mostanában, mégis pont az erdősítés játszana akkora szerepet, hogy valóban az emberiség jövőjét is képes lenne biztosítani? Képes erre pár fa?
Természetesen nem csak pár fa lenne erre képes, most pár nagyságrenddel nagyobban kell gondolkodnunk. A svájci egyetem, az ETH Zürich kutatói ugyanis azt számolták ki, mennyi szabad hely van a Földön, ahova fát lehet telepíteni, Valamint ha ez a hatalmas léptékű erdősítés megtörténne, mi lenne az eredmény.
Először is vették a Föld teljes szárazföldi területének azt a részét, ahol egyáltalán képesek megélni a fák. Kivették belőle a lakott területeket, a mezőgazdasági művelés alatt álló területet és ahol már most is erdő van.
Megmaradt a szárazföldi felszín 11%-a. Ez összességében 17 millió négyzetkilométer. Ha Kína és az USA területét összeadjuk, kb. ekkora terület a végeredmény, tehát hatalmas az erdősítés számára kihasználható hely.
Mi a feladat?
Azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés egyik fő oka a hatalmas mértékű széndioxid kibocsájtás. Ez az főleg épületek fűtéséből, az ipari tevékenységből és a közlekedésből származik. Ha ezt a széndioxid kibocsájtást le tudnánk csökkenteni vagy a már kibocsájtott szén-dioxidot valahogyan meg tudnánk kötni, sokat segítene.
A kibocsájtás csökkentésben sokat segít a megújuló energia térnyerése. Az arány viszont még most is alacsony és a fő kibocsájtóknál a tendencia sem megfelelő. Az USA-t kiléptették a Párizsi Egyezményből, Kína és India számára fontosabb a gazdasági növekedés, mint a környezet védelme. Tehát a szén felhasználás nagy ütemben zajlik, a légkör pedig melegszik.
Az erdősítés nagyságrendje és eredménye
Tom Crowther, a kutatás vezetője szerint a rendelkezésre álló területre elültethető 1 000 000 000 000 db fa. Ezek az emberiség által kibocsájtott széndioxid kétharmadát képesek lennénk megkötni. A megújuló energia támogatásával pedig azért kellene előre lépni, mert ezeknek a fáknak több évtized kellene, hogy maximálisan teljesíteni tudják feladatukat.
A feladat hatalmas, a költsége is magas, (300 milliárd dollár,) de még mindig olcsóbb az erdők létrehozása, mint a fosszilis energiaforrások további támogatása.
Az ENSZ korábbi klímaügyi vezetője, Christiana Figueres örült a tanulmánynak, mert végre van egy használható és konkrét számítás, mely úgy segít megoldani a felmelegedés kihívását, hogy nem borítja fel jelenlegi életformánkat.
Erre a következtetésre jutottak a Bloomberg elemzői. Korábban ha olcsó megújuló energiát igényelt valaki, akkor a szélenergia volt a magától értetődő választás, ma már a helyét átvette a napenergia.