Az atomenergia jövője Európában és nálunk
A mostani európai energiakrízis kiszámíthatatlanná tette sok ország energiaellátását. Egyszerre szeretne mindenki stabil, kiszámítható, megbízható energiaellátást és energiafüggetlenséget. A régebbi célok (zöldítés, széndioxid csökkentés…) természetesen továbbra is fennállnak, bár helyenként (legalábbis ideiglenesen) felülbírálták és korrigálták őket. Ettől viszont nem lett kiszámíthatóbb az atomenergia jövője Európában.
Németország több, mint 60 év után bezárta az utolsó atomerőműveit. Az így kieső energiát új és újraindított gáz és szénerőművekkel akarják pótolni. Persze ezzel kútba esik a széndioxid kibocsájtás csökkentés és az energiafüggetlenség, hiszen a gáz szennyez és importra szorulnak belőle.
Bár Németország energiatermelésében alacsony szintű volt az atomenergia aránya, de azért három atomerőmű teljesítményét nem lesz könnyű kiváltani. Erre még a náluk jelentősen elterjedtebb zöld energiatermelés sem képes.
Finnország éppen ellenkező úton halad. Náluk éppen most indították be új atomerőművüket. Erre éppen most nagy szükségük is volt, mert a szokásos Orosz – Finn szembenállás felerősödése miatt az oroszok nem biztosítanak nekik több gázt és áramot. Valószínűleg nem volt szándékos ez az időzítés, de az ország energiaellátásához most alapvető fontosságú lett ez az új erőmű.
Hollandia pedig a jövőre gondolva már tervezi az új atomerőművét.
Magyarország számára is adott a feladat, hogyan oldjuk meg az energiabiztonságunkat. Mindenki tudja, hogy az eredeti cél Paks 2 felépítése volt, de ez a projekt a mostani Orosz – Ukrán háború és a szankciók miatt egyre bizonytalanabb.
Már elindultak a találgatások, hogy Francia vagy Amerikai technológiával helyettesítjük-e az eredeti Oroszt. Most csak a csúszás nő, az energiaigény marad.
Európa átlagához nagyon le vagyunk maradva a megújuló energia termelésében, így kormányzati szinten ennél gyorsabb megoldást terveznek. A tervek több gázerőmű építéséről szólnak. Persze ezzel csak az energiaellátásunkat tudjuk stabilizálni. Az oroszoktól való gázfüggőségünk viszont ezzel csak nő, így ez az ötlet a csöbörből vödörbe tipikus példája.
Sok elemzés és egyre több tapasztalat mutatja, hogy az energiatárolás lehet a megoldás, de ez Magyarországon még gyerekcipőben jár. Akkumulátorgyárak már épülnek, de ezekből nem energiahálózati stabilizálás lesz.
Mi lesz hát a megoldás? Ezt ma még senki nem tudja.
30 éve Ukrajnában, Csernobil atomerőművében megtörtént az emberiség eddigi legnagyobb energiatermelésből származó katasztrófája, mely több száz évre lakhatatlanná tett egy nagy területet Ukrajna északi részén. Az elkerített kb. 2600 km2 területű, Luxemburg méretű helyszínt azóta katonák őrzik, hiszen a sugárszennyezés miatt a terület semmire sem használható. Onnan kivinni növényeket, állatokat nagymértékű egészségügyi kockázatot jelentene, ezért a terület parlagon, kihasználatlanul áll.