Minden kedves érdeklődőnknek Békés Boldog 2018-as Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk!
5% napelem áfa
A javaslat: 5% napelem áfa
Az 5% napelem áfa már sok beszélgetésben és a szakmabeliek vágyálmaiban is felbukkant, de a mostani felvetés ennél sokkal komolyabb.
A Greenpeace készített egy javaslatcsomagot a Magyar kormány számára, melynek ez az egyik pontja.
Először nézzük a pontokat, utána jöjjenek a részletek.
- 2030-ra az ország energiafelhasználásának 35%-a legyen megújuló energia
- 2030-ig 55%, 2050-ig 100% széndioxid kibocsájtás csökkentés
- A szén állami támogatásának leépítése, legkésőbb 2030-ban az összes szén és lignit erőmű leállítása
- Lakossági és közösségi energiatermelés támogatása
- 5% napelem áfa a jelenlegi 27% helyett
- Napelem környezetvédelmi termékdíj Uniós szintre csökkentése
- Elosztói teljesítménydíj visszavonása
- Lakossági energetikai korszerűsítések kedvezményes hitelekkel segítése
- A szélenergia bürokratikus tiltásának visszavonása
- Magyarország támogassa az EU 30%-os energiamegtakarítási, 2030-as célját
- Hozzanak létre programot a lakossági épületek energetikai korszerűsítésére
- Biomassza felhasználás (főleg: tűzifa) szigorú ellenőrzése
- A gazdaságtalan és veszélyes atomerőmű bővítés leállítása, az atomenergia kivezetése
Magyarország megújuló energia adottságai nagyon jók, melynek használatával decentralizált és rugalmas villamos energia rendszert kellene kialakítani.
Az alterületek feladatai
Napenergia
2015 óta létezik a napelem termékdíj, mely bevezetésekor a nyugat-európai átlag hatszorosa volt. 2018-tól ugyan csökkent a díj, de ezt Uniós átlagra kellene csökkenteni.
A 25%-os áfa hátráltatja a napelemek terjedését, ezért az 5% napelem áfa lenne kívánatos.
A 2017-ben bevezetett hálózati teljesítménydíj bizonytalanságot okoz a piacon ezért a megszüntetése javasolt.
Az adminisztrációt és a terheket csökkenteni kell, helyette támogatásra vagy kedvezményes hitelre van szükség.
Szélenergia
Mivel Magyarországon gyakorlatilag betiltották a szélenergiát, ezért ezeken a bürokratikus akadályokon változtatni kell.
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve új szélerőmű telepítésre még előirányoz 420 MW-ot, amit lehetővé kell tenni.
Energiahatékonyság
Szükséges a lakossági energetikai fejlesztések támogatása. (Pl, adócsökkentés, áfa vagy járulékcsökkentés, adó-visszatérítés.)
A 40%-os energiamegtakarítás következtében a lakossági energiaszámlák csökkentése mellett 400.000 új munkahely jönne létre és az ország GDP-je 0,4%-al nőne.
Szén
A szén jelentős állami támogatását csökkenteni kell.
Az elavult és környezetszennyező szén és lignit erőműveket legkésőbb 2030-ig le kell állítani.
Biomassza
Szigorúbban kell ellenőrizni a tűzifa felhasználását, mert jelenleg a felhasznált mennyiség 60%-a illegális beszerzésű. Erre rakódik a még károsabb szemét égetés.
Atomenergia
Az atomenergia gazdaságtalan, (Paks2 évente 180-285 milliárd Ft veszteséget hoz,) veszélyes (sehol a világon nem megoldott az atomhulladék tárolása) és extrém hosszú (20-25 év) a telepítése.
A használatát fokozatosan le kell építeni, helyette a megújuló energiákat érdemes használni.
Elosztói teljesítménydíj emelés
Jön az elosztói teljesítménydíj emelés
Egy konferencián Kaderják Péter, az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár utalt rá, hogy a korábbi 0%-os „elosztói teljesítménydíj” értékét növelni akarják. Mi egyáltalán ez és mi lehet a elosztói teljesítménydíj emelés oka?
Ez a díj 2017 márciusában jelent meg egy salátatörvénybe rejtve. A szakma és a lakosság ellenkezését segített tompítani, hogy a díja 0 Ft-ban lett megállapítva.
A díj bevezetését az elektromos szolgáltatók erőltették, melynek az oka a következő volt: A családi méretű napelem rendszerek jelenleg úgy működnek, hogy a ház napelem rendszere által termelt, azonnal fel nem használt energiát kitáplálják az elektromos hálózatba.
Ezzel egyfajta tárolóként használják a hálózatot, tulajdonképpen ingyen. No ez zavarja a szolgáltatókat, hiszen a hálózat fenntartásával és fejlesztésével nekik van költségük. Emiatt érthető is az igényük, csak a magyarországi viszonyokat ismerve korai lehet a bevezetése és kérdéses a mértéke is.
Jelenleg Magyarországon olyan alacsony szintű a napelemek elterjedtsége, hogy ez még nem okozhat komoly problémát. A változtatás üzenet értéke viszont problémás.
Jelenleg az Unióban az egyik legalacsonyabb szintű a magyarországi megújuló energia termelés. A lakosság számára ezt jelenleg semmilyen állami támogatás sem segíti. Erre most jön egy további hátráltató intézkedés.
Ráadásul az indoklás az volt, hogy jelenleg túlzóan nagyvonalú a napelem erőművek támogatása. Mi köze az erőmű támogatásoknak a lakossági hálózat használathoz?
Ezzel az iránnyal kellene felzárkóznunk az energiamix zöldítéséhez?
A javaslat talán azért javaslat és nem végrehajtott intézkedés, mert az Unió is preferálja a megújuló energiát, amivel ez az intézkedés szembe megy. Reméljük ez a bejelentés inkább csak tesztelte a szakmabelieket, mintsem beharangozta a későbbi intézkedést.
Mi lesz veled Fundamenta?
A Fundamenta alól kirántották a talajt.
A Fundamenta Magyarország egyik legerősebb pénzintézete. A lakáshitelek ötödét nyújtják és most megkérdőjeleződik a jövőjük.
A Magyar állam rekord sebességgel (két nap alatt) fogadott el egy törvénymódosítást, mely a támogatás megszüntetésével gyakorlatilag kivégzi a lakástakarék pénztárak piacát. Eddig a rendszer motorja a mindenkinek alanyi jogon járó maximum 72 ezer Ft/év állami támogatás volt. Ezt nullázza ez a törvénymódosítás.
Mik lesznek a következmények?
A már megkötött szerződések a korábbi szabályokkal mennek tovább. Nem véletlen, hogy az utolsó napon szabályosan lerohanták az emberek a lakástakarékkal foglalkozó ismerőseiket és banki fiókokat.
Aki erről lemaradt, az mát végleg kimaradt a lehetőségből.
A módosítás nem csak a bankoknak fáj, a kisebb cégek is megérzik a hatását, a lakosság pedig jelentős lehetőségtől esik el.
A következmény része lesz több ezer ember (pl. Fundamenta üzletkötők) munkájának elvesztése. A régi energiapazarló családi házak felújítása megáll. Mivel a felhasználási lehetőségek között voltak energiahatékonysági fejlesztések, emiatt a fűtéskorszerűsítés, szigetelés és megújuló energia terjesztése is lecsökken.
Ebben a témában egyébként is erősen le vagyunk maradva, hiszen a napelemek elterjedése már Észak-Koreában is jelentősebb, mint nálunk.
Magyarországon a jelenlegi lehetőségek ezzel jelentősen csökkennek, ha valaki a házát modernizálná. Egy dolog maradt, az MFB által nyújtott 0%-os energetikai hitel. Aki viszont nem hitelképes vagy nem akar hitelt felvenni, semmilyen lehetősége nincs támogatást / segítséget szerezni.
Ég veled napelem védővám?
Ég veled napelem védővám?
Az Európai Unió napelem piacát 2013 óta „védi” a kínai napelemekre és napelem alapanyagokra vonatkozó napelem védővám.
A korlátozás lényege, hogy bizonyos távol-keleti gyártók számára minimum árat írnak elő, ami alá nem mehetnek és megadnak egy éves maximális értékesíthető mennyiséget. Ha ezt a korlátozást nem tartják be, akár 64,9%-os extra vámot is kaphatnak.
Persze ezt nem szeretnének ezek a gyártók, de az Unió piaca túl nagy ahhoz, hogy ne próbáljanak tenni valamit ellene.
Kína bevezetett egy „ellen-vám”-ot a Német autók és a Francia borok ellen, a napelem gyártást kiszervezték Indonéziába, Vietnamba, Tajvanba. (Volt olyan cég is, mely a végső összeszerelést szervezte ki Európába.) Ezzel megkerülték a területi korlátozást, így a védővám célját vesztette.
Ezek a lépések igen fájdalmasak voltak az Unió piaca számára, valamint közben az is kiderült, hogy ez a védővám több kárt okozott, mint hasznot. Zuhanni kezdett az Unióban a napelem telepítések száma, elvesztettük a korábbi vezető szerepünket ebben az iparágban, a világ többi részén jelentkező árzuhanás helyett az Unióban még emelkedtek is a napelem árak. Emiatt a teljes napelemes iparág is kiállt a védővámok eltörlése mellett.
Utoljára 2017 márciusában hosszabbították meg a vámot, de már akkor is felmerült, hogy 18 hónap után valószínűleg megszüntetik. Ennek a döntésnek volt most a határideje, és az Európai Bizottság azt javasolta, vessék el a vám meghosszabbítását.
Mi várható? Az amerikai bevezetett védővám és az indiai tervezett védővám után és a kínai napelem park állami támogatásának visszavonása után európát valószínűleg elárasztják az olcsó kínai napelemek. A csökkenő ár előrejelzések szerint 30%-os kereslet növekedést és 45.000 új munkahelyet jelent.
TOP pályázat 100% támogatással
TOP pályázat 100% támogatással.
Önkormányzatok számára elérhető a TOP pályázat, mely önkormányzati és önkormányzati tulajdonú cégek épületeinek energetikai felújítását, modernizálását segíti.
A pályázatot Zala, Veszprém, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Baranya megyei önkormányzatok használhatják ki.
A pályázat kódja 3.2.1. A támogatás a teljes költséget fedezi, mert a mértéke 100%.
A támogatás kérhető:
- energiahatékonyság növelő fejlesztésre, ablak/ajtócsere segítségével
- födém és külső szigetelés
- hőtermelő berendezések (pl. kazán) korszerűsítése, cseréje
- gépészeti elemek korszerűsítése
- használati meleg víz termelő berendezések korszerűsítése, cseréje, napkollektor telepítése
- hőleadó berendezések cseréje, korszerűsítése
- napelem rendszerek telepítése
- hőszivattyú telepítése
A pályázatban 50 vagy 100% előleg is kérhető, így a telepítés lényegesen könnyebb
Ne várja meg, míg elfogy a keret, vegye fel velünk a kapcsolatot minél előbb!
Az atomenergia leépítése
Franciaország elfordul az atomenergiától.
Európa atomenergia nagyhatalma bezár 17 atomerőművet. A nagyhatalom nem túlzás, korábban Franciaország energiatermelésének 80%-át atomerőművek adják, szám szerint 58 darab. Európában viszont mostanában rossz az atomerőművek megítélése, és ez érződik Franciaországban is. Ráadásul Dél-Franciaországra gondolva mindenki tudja mekkora napenergia potenciállal rendelkeznek.
Az atomenergia teljes leépítése ilyen arány mellett elképzelhetetlen, de a csökkentés a tiltakozások miatt már borítékolható volt. Nicholas Hulot, a francia környezetvédelmi miniszter jelentette be ezt a célt az RTL rádióban. Szándékuk, hogy az atomenergia részesedését 2025-re 50%-ra csökkentsék.
Franciaország másik friss bejelentését Emmanuel Macron francia elnök tette, mikor azt nyilatkozta, hogy három éven belül az összes szénerőművet bezárják. Ezt ugyan már Francois Hollande is bejelentette, de most Macron előbbre hozta a dátumot.
Ez a vállalás azért annyira nem erős, mint az atomenergia leépítése, mert a szénerőművek az ország energiaellátásának csak 1%-át adják, de azért ez is szép zöld vállalás.
Ha viszont leépítik a szenet és csökkentik az atomenergiát, akkor mi lesz helyette? A megújuló energia! 2020-ra ők is vállalták, hogy az ország energiaigényének 23%-át megújuló energiával fedezik, ehhez viszont elég nagy lemaradásban vannak.
A maradék pár évben ugyan nem hozzák be az elmaradást Németországhoz vagy Angliához képest, de el kell kezdeniük a gyors fejlesztést, ha ezt a 17 atomerőművet ki akarják váltani.
TOP 10 napelem gyártók
Napelem gyártók TOP 10 világ listája.
Nyilvánosságra hozták a 2017-es napelem gyártók világ ranglistáját.
| Helyezés | Cégnév | Ország |
| 1 | JinkoSolar | Kína |
| 2 | Trina Solar | Kína |
| 3 | Canadian Solar | Kína |
| 4 | JA Solar | Kína |
| 5 | Hanwha Q-Cells | Kína/Korea |
| 6 | GCL-SI | Kína |
| 7 | LONGi Solar | Kína |
| 8 | Risen Energy | Kína |
| 9 | Shunfeng (belevéve a Suntech-et) | Kína |
| 10 | Yingli Green | Kína |
A korábbi tendenciák tovább erősödtek, a lista első 10 helyén csak kínai gyártású panelek szerepelnek. A listán van ugyan egy koreai tulajdonú cég, de a gyártást ők is Kínában végzik.
Ennek a fejlődésnek az egyik hajtóereje Kína egyre növekvő belső napelem felhasználása, a másik hajtóerő a világ egyre növekvő napelem éhsége. Ez megfejelve a kínai óriási léptékű gyártási képességgel oda vezetett, hogy gyakorlatilag elnyomják a konkurenciáikat.
Paks2 megtámadása
Megtámadták Paks2-t.
Ausztria keresetet nyújtott be az Európai Bíróságra a magyarországi Paks2 atomerőmű építése miatt.
Korábban a Bizottság már vizsgálta az atomerőmű bővítését, de végül 2017 őszén jóváhagyták Paks2 építését, az állami támogatással együtt. Ausztria viszont vitatja a támogatást, valamint nyilatkozatuk szerint az atomenergia nem megújuló, emiatt a támogatása „rossz üzenet”.
Elisabeth Köstinger fenntarthatósági miniszter nyilatkozata szerint: „Az atomenergiának nincs semmi keresnivalója Európában.”
Vitatják, hogy az atomerőmű állami támogatása jogos lenne és valóban a közérdeket szolgálná. Szerintük az energiaigény kiszolgálására más, elsődlegesen megújuló forrásokat kellene igénybe venni.
A felvetésük gazdaságossági szempontból is érthető, hiszen ma már a legolcsóbb energia a szél és napenergia. Nem véletlen, hogy az állam hatalmas összegekkel támogatja az atomenergiát, hogy mégis megérje felépíteni az erőművet.
Ausztria már korábban is „jelezte”, hogy nem kérnek az atomenergiából, hiszen a már szinte teljesen felépült Zwentendorf-i erőművet is bezáratták egy elbukott népszavazás után. Tehát ez a mostani tiltakozás is az osztrák emberek összesített véleménye (és így a választási szavazatok leadása) alapján születhetett.
USA-ban is lesz védővám
Uniós védővám után itt az USA védővám.
Az Uniós napelem védővám után pár évvel egy újabb ország vezet be napelem védővámot. Az USA védővám célja az amerikai elnök, Donald Trump szerint ugyanaz, mint az Unió célja volt. Megvédeni a saját gyártóit a kínai (és már a koreai) gyártókkal szemben.
A napelemekre kivetett 30%-os extra vám mellett mosógépekre is kivetették a vámot.
Természetesen a reakciók azonnaliak voltak. Az amerikai gyártók üdvözölték a hírt, a részvényeik azonnali és gyors emelkedésbe kezdtek, már tervezik a gyártás bővítését. Kína és Dél-Korea tiltakozott és be is panaszolták az USA-t a kereskedelmi Világszervezetnél.
Miért érdekes számunkra az USA és Kína közötti kereskedelmi és vámháború? A napelemek ára és a beszerzési lehetőségek szűkülése miatt.
Az Unióban ugyanis drágulást hozott a védővám, valamint a keleti gyártást átirányította az USA irányába. Emiatt Magyarországon is napelem hiány alakult ki. Ha most az USA keményít be a keleti gyártókkal szemben ilyen mértékű plusz teherrel, akkor a gyártóknak ismét érdemes lesz az Unió felé irányítaniuk a termékeiket. Ez rövid távon kínálati növekedést, hosszabb távon árcsökkenést hoz.